Mielőtt még belegondolnál, mielőtt még megpróbálnád igazolni, a választásod már megszületett. Sem racionális cselekedet, sem megfontolt döntés nem volt. Valaki benned választott, először reagált. Így működik az emberi elme: a tudattalan átveszi a vezetést, csendben érzékel, felismer és választ.
A látszólag ártalmatlan döntések, mint például egy hétköznapi tárgy vonzása, gyakran érzelmi jelentőséggel bírnak. Ha a tekintetünk egy csésze kávéra esik, az nem véletlen. Az elme szimbolikus nyelvén szólva még a leghétköznapibb tárgyak is tükrözhetik belső állapotunkat.
A kávé sokkal több, mint egy ital, szünetet, menedéket, önvizsgálatot és érzelmi vigaszt jelent. Jelen van a magány pillanataiban, a mély beszélgetésekben, valamint a stressz és a nyugalom idején is. Idővel a pszichénk a kávéfogyasztást a biztonsággal, a kontrollal, a melegséggel és a kikapcsolódással társítja. Ezért, amikor csészét választunk, nem csak a formáját választjuk: egy érzelmi élményt.
Az analitikus pszichológia szemszögéből nézve belső világunk egyes aspektusait folyamatosan kivetítjük a külvilágra. A színek, textúrák és formák szimbólumokként működnek. Az vonz minket, ami a jelen pillanatban velünk rezonál, nem feltétlenül az állandó identitásunkkal. Ezért ez a gyakorlat egyszerre egyszerű és tanulságos.
